Utoljára módosítva: 2025.04.13.
Craterellus melanoxeros
Cantharellus melanoxeros
A sötétedőhúsú rókagomba arról ismerhető fel, hogy félbevágva a tönkben feketére színeződik, amit vörösödés is megelőzhet. Augusztustól októberig találkozhatunk vele savanyú talajú bükkösökben, tölgyesekben. Ehető gomba, de védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
A sötétedőhúsú rókagomba arról ismerhető fel, hogy félbevágva a tönkben feketére színeződik, amit vörösödés is megelőzhet. Augusztustól októberig találkozhatunk vele savanyú talajú bükkösökben, tölgyesekben. Ehető gomba, de védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Okkerbarnás, okkersárgás színű.
A termőtest kalapszerű és tönkszerű részre különül.
A kalaprész tölcséresedő, szabálytalanul hullámos szélű, húsos, átmérője 2-5 cm.
Húsa vékony, krémszínű, sérülésre a tönkben feketedik.
Termőrétege eres, ráncos, rózsás, vagy ibolyásszürke színű, a tönkre lefutó. Villásan elágazó, de lehet anasztomizáló is.
A tönkszerű rész hengeres, esetenként nyomott, kalapszínű, 4-8 cm hosszú. Félbevágva szürkül feketedik, amit enyhe vörösödés előzhet meg.
Íze és szaga kellemes.
A sötétedőhúsú rókagomba talajlakó, gyökérkapcsolt gomba. Dombvidékek, középhegységek savanyú talajú bükköseiben, tölgyeseiben terem. Nagyon ritka, védett gomba.
A sötétedőhúsú rókagomba spórája 6-7 µm x 9-12 µm méretű, enyhén elliptikus vagy ovális alakú, felülete enyhén szemcsés. Hialin.
Spórapora világos, krémszínű.
Savanyú talajú erdőkben él.
Sziasztok! Tartsatok velünk április 11-én Kimlén, a Kompasz Kempingben, ahonnan csónakkal indulunk felfedezni egy lakatlan sziget gombavilágát. Kucsmagombát nem tudunk garantálni, a természet dönti majd
A gombászás egy izgalmas és hasznos hobbi is egyben, de lássuk be: nem veszélytelen. Csak
A gomba egyike azoknak a megosztó ételeknek, amelyet az emberek vagy nagyon szeretnek, vagy egyenesen
Könnyen előfordulhat egy sikeres gombavadászat során, hogy akkora mennyiségű kinccsel sikerül megtölteni a kosarunkat, amivel
Siller Irén, Dima Bálint, Albert László, Vasas Gizella, Fodor Lívia, Pál-Fám Ferenc, Bratek Zoltán, Zagyva Imre: Védett nagygombafajok Magyarországon – Mikológiai Közlemények, Clusiana 45(1-3): 3-158. (2006)
MIGE
