A természetet járva – de még kertünkben is – számtalan különböző gombába botolhatunk. Ezek közül pedig nem egy akad, ami nemcsak ehető, hanem kifejezetten ízletes. A magyarországi nagygombafajok számát 6000-re becsülik, ugyanakkor vannak közöttük halálosan mérgezőek is, illetve legnagyobb részük nem ehető, vagy mérgező. Ezért szükséges tisztában lennünk azzal, hogy egész pontosan milyen gombával van dolgunk.
Ne a tévhitek alapján próbáljunk meggyőződni róla, hogy a gomba ehető vagy mérgező, hanem minden esetben ellenőríztessük a zsákmányunkat szakellenőrrel! Azonban mielőtt szakellenőrhőz fordulnánk, mi magunk is megkísérelhetjük a gomba azonosítását. Ehhez nyújtunk segítséget!
Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy kiválthatjuk a szakellenőri vizsgálatot, de sok időt és energiát megspórolhatunk vele ha a biztosan nem ehető gombákat kiszűrjük, nem mellesleg a felfedezés és tanulás öröme sem utolsó.
Gombahatározás lépésről lépésre, képekkel, nevekkel
Egy gombának számtalan ismertetőjele, határozóbélyege lehet, ezért egy részletes listán kell végig mennünk, amivel nagy eséllyel meg tudjuk határozni a gomba fajtáját.
Az online gombahatárzó felületünkön a különböző fajták ezen ismertető jegyek mentén vannak kategorizálva. Ez alapján pedig a szűrők használatával megtalálhatod a keresett gombát. Lássuk, hogy melyik paraméter mit takar!
Gomba kalapja
Az első, és egyben az egyik legmeghatározóbb paraméter, hogy a gombának van-e kalapja. Ez alapján osztjuk két csoportra:
- Kalapos gombák
- Nem kalapos gombák
Ha nem kalapos gombához van szerencséd, akkor a termőtest vizsgálatával folytasd, ha pedig kalapossal van dolgod, akkor jöhet a kalap szemrevételezése, majd a tönkje.
Milyen lehet a gomba kalapja?
A gomba legszembetűnőbb része rengeteg információt ad, ami alapján közelebb kerülhetünk a pontos fajtához. Ha sikerül egy-két paramétert pontosan beazonosítani, azzal jelentősen szűkíthetjük a potenciális jelöltek számát.
- Alakja: A gomba alakja számtalan formát vehet fel. A leggyakoribb formák a következök: tojásdad, harang, kúpos, domború, lapos, benyomott, köldökös, tölcséres, púpos és excentrikus. Fontos megjegyezni, hogy egy gomba kalapja több alaktípust is magán hordozhat.
- A kalap pereme: Nem csak a kalap formája lehet egy faj jellegzetessége, hanem annak széle is. Ha kettévágjuk a gomba kalapját könnyebben tudjuk azonosítani a következő 4 leggyakoribb típus egyikét: begöngyölt, lekerekített, megnyúlt és visszahajló.
- Felszíne: Ezt legjobban úgy tudod megállapítani, ha megtapintod a kalap felszínét, ami alapján legyakrabban nyálkás, nemezes, selymes, pelyhes, pikkelyes, szőrös vagy benőtt szállás felszínű a gomba.
A gomba tönkje
Ha a gomba kalapjának az elemzésével megvagyunk, akkor jöhet a tönk, ami szintén rengeteg információt nyújthat számunkra. Ez alapján tovább szűrhetjük a jelöltek listáját.
Tönk állása
A gomba tönkjének és kalapjának egymáshoz viszonyított elhelyezkedése alapján a gomba lehet:
- Centrális: A leggyakoribb típus, amikor a tönk a kalap közepén csatlakozik.
- Excentrikus: A gomba tönkje nem a közepén, de nem is a legszélén csatlakozik a kalaphoz.
- Laterális: Ez esetben a gomba tönkje a kalap egészen szélső részén helyezkedik el.
A tönk alakja
A kalapjához hasonlóan, a gomba tönkje is különböző alakzatot és színt képes felvenni. A következő 10 alak típussal találkozhatunk leggyakrabban:
- Bunkós
- Elvékonyodó
- Gumós
- Gyökeres
- Hasas
- Hengeres
- Peremes gumós
- Talpas
Mintázat
A tönk mintázata is nagy segítséget nyújt az azonosításához. 6 különböző mintázattal találkozhatunk a leggyakrabban:
- pelyhes,
- szemcsés,
- kígyóbőrszerű,
- hálózatos,
- gödrös,
- vagy bordázott.
Burokmaradvány
A gomba tönkjéhez sok esetben tartozik egy burokmaradvány, ami szintén árulkodó jel. Ezek jellemzően a kalap alatt, vagy a tönk alján, a föld fölött helyezkednek el. Leggyakrabban az alábbi 6 burokmaradvánnyal találkozhatunk:
- felfelé nyitott gallér,
- lefelé nyitott gallér,
- gyűrű,
- pókháló szerű,
- cortina és
- bocskor.
Termőtest (ha a gombának nincs kalapja)
A kalap nélküli gombák esetén a termőtest jellegét kell megfigyelnünk. Ez leggyakrabban az alábbiak egyike:
- csésze alakú
- korong alakú
- koral alakú
- zselészerű,
- kucsma alakú süveg, vagy
- porcos.
Termőréteg
A tráma a termőtest szerkezetén kialakult sejtsoros termőréteg, ami egy szembetűnő ismertetőjegye a különböző gombafajoknak. Sokat segít az azonosításban, mivel jól látható, és a különböző típusok könnyen megkülönböztethetőek. Leggyakrabban az alábbiakkal találkozhatunk:
- Lemezes,
- csapos tüskés,
- eres ráncos,
- sima és
- likacsos.
Hús állaga
Nemcsak alakja és színe, de a tönk vagy a termőtest szerkezete is sokat elárul a gombáról, amihez hosszantiban félbe kell vágnunk. Ez alapján legtöbbször az alábbiakat tudjuk megállapítani:
- Tömör,
- kemény,
- szivacsos,
- porcos,
- vékony,
- üreges, és
- törékeny
a gomba húsának állaga.
Színe
A gombák színe is nagy segítséget nyújt abban, hogy azonosítani tudjuk. A gomba kalapjának, vagy termőtestének a színe rendkívül változatos tud lenni, szürkétől kezdve sárgán át egészen a rózsaszinig minden árnyalatban pompázhatnak.
Fontos ugyanakkor, hogy a szín a gombák esetén változékony, egy fajnak a színe változhat a környezetétől függően. Például napfény hatására halványabb lesz, az eső elhalványítja, illetve más-más színe lehet egy-egy gombának fiatalon, mint idősen. Emellett az is fontos ismerve lehet egy-egy fajnaknak, hogy hogyan reagál a sérülésre (Pl ha megvágjuk kékül, vörösödik).
Illata és szaga
Nemcsak a virágok tudnak illatozni, hanem a gombák is, ami nagy segítséget jelent. Persze nem egyszerű egy-egy illatjegy felismerése – főleg egy kezdő gombász számára -, de már az is sokat segít a felismerésben, ha a gomba illatát kellemesnek, kellemetlennek, vagy éppen semlegesnek érezzük. Az sem könnyíti meg a dolgunkat, hogy a szakirodalom bizonyos gombaszagokat nem túl ismert, gyakori szagokkal ír le, például világító gáz szagú, vagy kőris bogár szagú. Ezek ugyanakkor fontos határozóbélyegek tudnak lenni, ezért is fontos, hogy szakellenőr is meg tudja vizsgálni a zsákmányunkat.
Íz
Ha már gyakorlott gombász vagy, és biztos vagy benne, hogy a szóban forgó gomba nem mérgező, akkor az alany íze is segítséget nyújthat az azonosításban. Fontos, hogy haladó gombászként is körültekintően járj el. Vágj egy kis darabkát a gombából, és tedd a nyelvedre néhány másodpercig. Ezt követően pedig köpd ki. Így minimalizálhatod annak a kockázatát, hogy ártson a gomba neked.
A legtöbb gombának nincs semmilyen jellegzetes íze, viszont már ez is egy plusz információ, ami segít a végső megfejtésben.
Spóra
A kalapjához hasonlóan, a gomba spórája is ezernyi színben tud pompázni. Egy kis trükkel a mikroszkopikus méretű spórák is segítséget nyújthatnak a gomba azonosításához. Ehhez pedig megfelelő eszköz híján spóralenyomatot kell készítenünk:
Először távolítsuk el a gomba tönkjét, majd a lemezekkel lefelé helyezzük a kalapot egy fehér lapra. Fedjük le egy pohárral, és hagyjuk így néhány órára. Az eredmény egy csodálatos festményre fog hasonlítani, ami közelebb visz a gomba valódi kilétéhez.
Rutinosabb gombászok persze már a gombák gyűjtése közben is kiszúrhatják egy-egy gomba spóraporának a színét, hiszen sok esetben ezek megszínezik a tönk egy részét, vagy csoportosan növő gombák esetén az alsóbb egyedek kalapjait.
Előfordulása
A gomba élőhelyének környezete sokat elárul a gombáról. Vannak olyan gombák, amelyek kizárólag fák törzsén nőnek, de vannak olyanok is, amelyek a vízparti élőhelyet preferálják. Akadnak olyanok, amelyek pedig tipikusan fenyvesekben élnek. Ebből kifolyólag előfordulási helye alapján jelentősen szűkíteni tudjuk a szóba jöhető gomba fajták számát. Ha ismeretlen gombát gyűjtünk, minden esetben jegyezzük meg, vagy fényképezzük le, hogy milyen fák, növények voltak a környezetében. Ez sok esetben nagy segítséget fog nyújtani a szakellenőrnek a gombahatározásban.
Termőhelye, életmódja
Nemcsak a tág környezete árulkodik a gomba fajtájáról, hanem az is, hogy pontosan hol találkoztunk vele az élőhelyén. Vannak olyan gombák, például a sárga gévagomba, amelyek kizárólag fák törzsén élnek, és olyan is van – például tintahalgomba -, ami csak a talajon nő.
Minden egyes esetben vigyük el szakellenőrhőz!
Remélhetőleg a megadott paramétrek alapján sikerült beazonosítani a gombát. Azonban fontos kiemelni, hogy akkor is vigyük el a gombát szakellenőri vizsgálatra, ha teljesen biztosak vagyunk abban, hogy sikeresen azonosítottuk. Amatőr és haladó gombászként is tilos bevizsgálatlan gombát fogyasztani.
