Utoljára módosítva: 2024.07.09.
Agaricus xanthodermus
Okkeresedő csiperke; sárguló csiperke, Agaricus psedocretaceus
A karbolszagú csiperke jellegzetes vegyszer (technikaterem) szagáról, görbülő tönkjéről, szögletes és füstös kalapjáról és arról ismerhető fel, hogy kapargatásra hirtelen sárgul. Mérgező gomba.
A karbolszagú csiperke jellegzetes vegyszer (technikaterem) szagáról, görbülő tönkjéről, szögletes és füstös kalapjáról és arról ismerhető fel, hogy kapargatásra hirtelen sárgul. Mérgező gomba.
Fehéres, szürkésfehéres alapszínű, közepén általában „füstös”.
A kalap fiatalon szögletes gombóc, majd kiterül. Színe fehéres, szürkésfehéres alapszínű, közepe felé füstös lehet. A kalapbőr a kalap széle felé felrepedezik, terhességi csíkokra hasonlító módon. Érintésre főleg a kalap széle felé azonnal sárgul. A kalap átmérője 5-15 cm.
A hús fehér, elvágva, vagy érintésre hirtelen sárgul.
A lemezek sűrűn állnak, fiatalon halvány rózsaszínek, később élénk rózsás, majd idősödve barnás színűek.
A tönk henger alakú, nyúlánk, 5-15 cm hosszú, jellemzően görbült, fehéres színű, vágásra, érintésre sárgul, főleg a tönk bázisában, mely gumós. A tönkön jól fejlett gallér található.
Kellemetlen vegyszer szagú.
Talajlakó szaprotróf, szinte bárhol előfordulhat, gyakori faj.
A karbolszagú csiperke elfogyasztása elsősorban hányással, hasmenéssel járó mérgezést okoz.
Spórapora sötétbarna, spórája elliptikus, 5,5 – 6,5 x 3,5 – 4,5 µm.
Nitrofil területeket kedveli.
Sziasztok! Tartsatok velünk április 11-én Kimlén, a Kompasz Kempingben, ahonnan csónakkal indulunk felfedezni egy lakatlan sziget gombavilágát. Kucsmagombát nem tudunk garantálni, a természet dönti majd
A gomba egyike azoknak a megosztó ételeknek, amelyet az emberek vagy nagyon szeretnek, vagy egyenesen
Kucsmagombák – A tavaszi gombaszezon királyai A kucsmagomba a tavasz hírnöke a gombászok számára. Elsőként
A természetet járva – de még kertünkben is – számtalan különböző gombába botolhatunk. Ezek közül
